kozadattar.hu


Magyarország.hu - Kormányzati portál










www.aldozatsegites.hu
Zöldfa úti komplex-telep program
www.resource-ce.eu


Hirdetési feltételek
Lelkisegély szolgálat 25 éves kortól
Lelkisegély szolgálat 45 éven felülieknek
TÁJÉKOZTATÓ az alapvető jogok biztosához fordulás lehetőségéről és feltételeiről
www.allamkincstar.gov.hu
www.gvh.hu
www.nedoljonbe.hu

Címer

C Í M E R T Ö R T É N E T

Magyarországon az 1980-as években erősödött fel a települések régi címerei iránti érdeklődés. Ismét szerepet kapott a szűkebb lakóhelyhez való kötődés szimbólumokban történő kifejezése is.

Salgótarján községnek két címeres pecsétje ismeretes, az egyik az 1770-es évekből származik, a másikon 1861-es évszám szerepel. Minkét pecsét közös motívumai: a búzakalász és a csoroszlya, ill. a "Salgótarján község" felirat.

A város vezetői 1922-ben igyekeztek a várost megillető címer használatának jogosságát felkutatni. A címert a levéltárral szerették volna elkészíttetni, hogy a heraldika követelményeinek megfeleljen és a település történelmi múltján kívül kifejezésre jusson a bányászat és a kohászat szerepe a város életében. A belügyminiszterhez felterjesztett címertervet azonban a szakértők nem találták adományozásra alkalmasnak, mivel a heraldika szabályainak nem felelt meg.
A város vezetése ezek után évekig olyan jelképeket használt hivatalos rendezvényeiken, amelyek címerszerű jelvénynek hatottak.

1938-ból már írásos emlékek maradtak a város akkori címeréről. A városháza homlokzatán elhelyezett címer a következőképpen nézett ki: pajzs alakú, melynek középen három kémény helyezkedik el, a bal felső sarokban a két bányászkalapács, jobb sarokban villám, mely éppen becsapni készül a három kéménybe. A pajzsot két fél fogaskerék fogta közre, jelezve ezzel, hogy a város az iparra épült.

Egy 1941-ben megjelent heraldika munkában újabb városcímer bukkan fel. Ez álló, csücskös talpú pajzson kékkel és ezüsttel hétszer balharánt osztott pajzsban fekete sast ábrázol, felette háromlombos sisakkorona látható.
Ezt a tervet a belügyminiszter - 1942. május 11-én keltezett levele szerint - nem fogadta el, az általa tett javaslatot pedig a város vezetése utasította el. Amikor 1949-ben a vármegyék és a városok címereinek használatát betiltották, Salgótarjánban is hosszú időre lekerült napirendről ez a kérdés.

Az új tervet csak 1967. szeptember 18-án terjesztették a Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága elé. E szerint: a város címere klasszikus, hegyben végződő pajzs forma, színei a piros és a fekete. A címert egy vízszintes, fekete hullámvonal két részre osztja. A pajzstalp színe fekete, a pajzsfő piros színű. A pajzstalp közepén arany bányászjelvény áll, ettől jobbra és balra hegy alakú elhelyezkedésben aranyfák vannak. A pajzsfő közepén arany keretben fekete téglahalom van, melyből arany fogaskerék emelkedik ki.

A címer használatát a rendszerváltás után 1992-ben az akkori önkormányzati képviselő testület 16/1992.(VIII.31.)Ör. sz. rendeletében helyezte hatályon kívül és elfogadta a jelenlegi címert: Az Önkormányzat címere csücskös talpú hasított pajzs, melynek jobb oldalán az ipari- bányászati múltra utaló fekete mezőjében a három ezüst (fehér) pólya (sáv) a helységet átszelő vizeket (Salgó-, Tarján- és Pécskő patakokat) jelképezi. A bal oldali ezüst mezőben a hármas zöld színű halom felett fekete, felröppenő helyzetű sas látható. A hármas zöld halom a város természeti környezetére, a fekete sas a honfoglaló magyarok Tarján nevű törzsére utal. A pajzsfőn arany színű, ötös osztású, ívelt, a pajzzsal két szélén közvetlenül érintkező koronát formázó bástya helyezkedik el, mely a Salgótarjánt körülvevő várakat (Baglyaskő, Salgó, Zagyvafő) szimbolizálja.



Kövess minket Facebook-on




Online Ügyeletfigyelő Rendszer
Tourinform Iroda Salgótarján






Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft.
Tarjáni Gyermektábor
Bányászati Kiállítóhely Salgótarján
Zenthe Ferenc Színház


SINIA Bútorgyártó Kft.
Salgó Raktártechnika Kft.


Salgótarján Kártya